A kérdésre a válasz sajnos korántsem annyira evidens, mint amilyennek elsőre tűnik. Mert persze cipőt a cipőboltból, dohányt a dohányboltból… De milyen pipadohányokat találunk a hazai trafikokban? A helyzet minden túlzás nélkül elkeserítő: míg a nálunk szerencsésebb országokban – és nemcsak az…

Erre a kérdésre az aromás dohányok kapcsán már utaltam az előző bejegyzésben, de természetesen nem csak azok esetében jelentkezik. A Samuel Gawith flake-ek például – még az ízesítés nélküliek is – közismerten igen nyirkosak, így csak hosszabb szellőztetés után…

Ez a kérdés látszólag csupán egy a kezdő és a haladó pipást egyaránt foglalkoztató számtalan – alapvetően örömteli – dilemma közül. Hogy mégis a legelső posztok egyikében foglalkozom vele, az annak köszönhető, hogy engem éppen ennek a megválaszolása lendített át a…

A pipázás valójában egyszerű. Legalábbis azokat az alapkészségeket viszonylag könnyű elsajátítani, amelyek a pipa töméséhez, begyújtásához, egy tömés dohány elszívásához kellenek. Erre akkor jöttem rá, amikor újrakezdő pipásként több mint tíz év kihagyás után…

1996 tájékán kezdtem el pipázni. Zöldfülű bölcsészként bizonyára mindenféle (ál)intellektuális többlettartalmat társítottam a pipázáshoz, ezért határoztam el hirtelen felindulásból, hogy noha addig egy-két szál cigaretta elszívásánál több közöm nem volt a…