Egyszer eljön az igazság pillanata, amikor színt kell vallani: filterrel vagy filter nélkül? Gyakorlatilag minden pipásnak ezzel kellene kezdenie, ha nyilvánosan véleményt formál egy-egy dohányról. Hiszen a filter nemcsak a kondenzátumot fogja fel és a káros anyagokat – na jó, azok egy részét – szűri, hanem az ízeket is tompítja, alakítja. Ráadásul az sem mindegy, milyen típusú filter befolyásolja az ítéletünket. Így hát én is kénytelen vagyok előrukkolni vele: filterrel. Méghozzá aktív szenessel. Ebben valószínűleg semmi meglepő nincs, ez a standard felállás minálunk (különösen mivel a piacon lévő pipák többsége szűrős, a filterek többsége pedig aktív szenes). Persze mondanom sem kell, én ehhez a standard felálláshoz is némi kacskaringóval jutottam el.

Amikor pipázni kezdtem – úgy értem, először –, még lehetett kapni beépített fémszűrős pipákat. Ezek viszonylag keskeny furatba illeszkedtek, így ki is lehetett őket hagyni a képletből, és filter nélkül szívni a pipát. Én próbáltam így is, úgy is, de egyik sem volt az igazi. A fémszűrő felfogta a dohányzás során keletkező, kevésbé vonzó szöttyöket, ami egészen kellemes volt mindaddig, amíg nem kellett magát a szűrőt tisztítani. Ezt már nem annyira szerettem, ráadásul az volt a fixa ideám, hogy egy valódi pipás nem használ szűrőt. Hogy ezt mire alapoztam, azt nem tudom, hiszen ha van eleven emlékem ebből az időszakból, az leginkább a szájba került „bagólé” korántsem barátságos ízével kapcsolatos. Idővel – és sok gyakorlással – bizonyára ezen is úrrá tud lenni az ember, de én elsőre nem adtam hozzá elég időt magamnak.

Amikor másodjára is nekikezdtem, és eljutottam egy új pipa beszerzéséig, csodálkozva vettem észre, hogy ez a filtertípus – a hozzá illeszkedő pipákkal együtt – eltűnt a hazai piacról. Amikor az is kiderült, hogy a számomra elérhető pipák majd’ mindegyike 9 milliméteres szűrőre van kalibrálva, beláttam, ideje meghallani az idők szavát. De mivel történetesen egy Savinelli Capitol pipát vásároltam, és valamiért nagyon idegenkedtem az aktív szenes szűrőktől, a Savinelli-féle balsafa filter mellett döntöttem. Ez sokkal természetesebbnek tűnt, kevésbé művinek, amiben lehet némi igazság, de visszatekintve nem bizonyult a legjobb választásnak. Azt mondják – és én is így vettem észre –,  hogy a balsafa szűrő fogja vissza legkevésbé a dohány ízét, valamint a túl erőteljes szívásból adódó „csípősségét”, ami nem feltétlenül ideális akkor, ha a kezdő pipás épp a kelleténél nyirkosabb, erősen aromás dohányokkal küzd. Végül kipróbáltam az aktív szenes szűrőt, amire addig igen sanda szemmel néztem, és úgy éreztem, a dolgok a helyükre kerültek. Van, hogy a legegyszerűbb megoldás a legjobb…

Mindebből persze nem mernék messzemenő következtetéseket levonni. Először is, ahogy arról korábban már írtam, rá kellett jönnöm, hogy a dán típusú, ízesített, elvileg filterre optimalizált keverékek nekem szűrővel sem ízlenek igazán. Másodszor, szemben az angol-amerikai szokásokkal, én az angol (latakiás) dohányokat szűrővel szívom, és többségükben így is nagyon jól esnek. Végezetül azt is be kell ismernem, hogy mióta újrakezdő vagyok, nem sok kísérletet tettem arra, hogy filter nélkül szívjam a pipát. Lehet, hogy ezzel fontos tapasztalatoktól, akár valódi élményektől fosztom meg magam, de a fentebb ismertetett előéletem óvatosságra int. Legalább így marad némi felfedezni való a későbbiekre is... Összességében persze ebből is az derül ki, mennyire szubjektív műfaj a pipázás, legyen szó akár egy ilyen prózai összetevőjéről.

Vagyis ezen a téren sincs más hátra: kísérletezzünk! Ez még az aktív szenes szűrőket tekintve is elkerülhetetlen, hiszen érzékelhető különbségek vannak a különböző gyártók termékei között. Nem tudom pontosan megragadni, miért, de számomra egyértelműen jobb a Blitz filter a Vauennél, míg például a Mac Baren valahol a kettő között helyezkedik el. Van dohány, amihez egyszer használtam balsafát, és nem tenném újra, míg másoknál ez tűnik a "helyes megfejtésnek". Egyetlen dolog van, amivel nem kísérleteztem soha: az eldobható szűrők többszöri használatával. Elhiszem, hogy van, akinek a filterenkénti húsz-negyven forint is elevenébe vág, de akkor is minden idegszálam tiltakozik ellene. Nem, nem, nem. Akkor már inkább a bagólé…